"Már csak a kínpad és a fekete csuklyás hóhér hiányzott, sonkás karokkal és "Szeretlek, mami" feliratú tetkóval. Úgy lett volna tökéletes."
[1. kötet / 46. oldal]



"Bert úgy hiszi, a pasztellzöld megnyugtató, és a szobanövények otthonossá teszik a helyiséget. Szerintem úgy néz ki, mintha egy virágüzlet és egy hullaház egyesülne boldogtalan frigyben."
[1. kötet / 88. oldal]



"Először dobjuk el a szatyrokat, feltéve persze, hogy az egyik szatyor füle nem tekeredik a kezünk köré, majd kapjunk a pisztolyunk után, rántsuk elő, célozzunk és lőjünk. Mire mindezt kiviteleztük, a rosszfiú már kétszer agyonlőtt minket, és a bajsza alatt dzsesszt dudodrászva elsétált."
[1. kötet / 119. oldal]



"A gyerek vett észre előbb:

- Szia, Anita! Nem néz ki hülyén rajtam ez a ruha?

- Ugyan, Kasey - felete Elsie -, ez egy gyönyörű ruha. Ezzel a sok szép rózsaszín fodorral!
Szerintem meg pont úgy nézett ki, mint egy szteroidokkal táplált petúnia."
[2. kötet / 19. oldal]



"Egy ezüstszínű Miada állt mellettünk, leresztett tetővel. Ősz hajú férfi vezette, hetyke kis sapkában, kezén autóversenyzőknek való kesztyűt viselt. Kapuzárási pánik."
[2. kötet / 73. oldal]



Tommy, Gaynor testőréhez:

" - Kopjon le, Tommy - nyitottam ki az ajtót anélkül, hogy egy pillantara is levettem volna a szemem vagy a pisztolyom a pasasról.

- Kopjon le, és mondja meg Gaynornak, ha nem száll le rólam, egyszer csak koporsóban kezdem el hazaküldözgetni a testőreit."
[2. kötet / 80. oldal]



"A kés persze nem a tökéletes megoldás, de még mindig ezerszer jobb, mint ha az apró lábaimmal rugdosok és visítozom."
[2. kötet / 89. oldal]



"A gondnok háza körül rendőrautók álltak, meg a halottkém kisteherautója. Az én Novám lepusztultnak tűnt mellettük. Talán kellene szereznem egy poloskás ostorantennát, vagy feltenni a kocsi oldalára egy "A zombik velünk vannak" matricát. Bert valószínűleg megőrülne tőle."
[2. kötet / 89. oldal]



"Luther, a nappalis főnök és csapos, a pult másik végénél egy csapat nagyon vidám vendéggel foglalkozott. Ennél vidámabbak már nem is lehettek volna - akkor már ájultan hevernének a földön."
[2. kötet / 104. oldal]



"A karomon levő kereszt alakú forradás okozza. Ilyen csak a vámpíroknak van, világos? A tisztátalan húsba nyomott kereszt. Az enyémhez külön csináltak egy nyomóvasat. A vámpírmester, aki megrendelte, már nem él. Azt hitte, jó vicc lesz. Ha-ha."
[2. kötet / 113. oldal]



"Most, hogy senki nem lőtt rá éppen, a zombi kijött a hálóból. Úgy járt, mint egy utcán sétáló ember, eltekintve attól, hogy csak egy karja volt, viszont nem volt feje."
[2. kötet / 143.oldal]



"Az, ha a barátnőmre nézek, hogy lássam, hogyan viseli a kilátásba helyezett megerőszakolásának hírét, nem segített. Tényleg.

- A fallikus erő, Ronnie. Minden az ivarmirigyeknek jut - jegyeztem meg. Seymour összevonta a szemöldökét:
- Ez meg mi a szart jelent?
- Azt jelenti, Seymour, hogy szerintem te hülye vagy, és minden agyadat a tökeidben hordod - ezt kedvesen mosolyogva mondtam."
[2. kötet / 168.oldal]



"- Mit akarsz, haver, mit akarsz? - a férfi hangja magas és vékony volt a félelemmtől.

- Ki bérelt fel, hogy utánunk cserkésszetek?

Ő a fejét rázta.

- Ne, haver, meg fog minket ölni.

- A háromötvenhetes Magnum kurva nagy lyukat üt, Seymour."
[2. kötet / 169. oldal]



"-...Nem tudtam, hogy a boszorkánysághoz is értesz.

- Halmozottan hátrányos gyerekkorom volt."
[2. kötet / 205. oldal]



"Mit képzeltek, mit fogok csinálni, ellopok egy holttestet? Ha azt akarnám, az egész rohadt helyet kiüríthetném, és minden hulla megy a gőzöst játszana."
[2. kötet / 240. oldal]



"Ruebens megállt a küszöbön, és azt sziszegte felém:

- Maga egy merő förtelem Isten színe előtt!

- Jézus még magát is szereti - feleltem mosolyogva."
[3. kötet / 13. oldal]



"A hozzám hasonló méretű pasiknak nem szabad túl komolyan súlyt emelni. Lehet, hogy fürdőgatyában jól mutat, de normálisan öltözve úgy néz ki tőle az ember, mint egy nyomorék törpe."
[3. kötet / 37. oldal]



"Richard még mindig istenien nézett ki, de hát elvégre nem őt cseszte oda egy óriáskobra a betonpadlóhoz."
[3. kötet / 72. oldal]



"- Jaj, nagymama, milyen erős karod van!

- Erre azt kell mondanom: "Hogy jobban átölelhesselek"?"
[3. kötet / 85. oldal]



"- Hogyhogy? Azt akarod, csorogjak ide a kocsival, és vegyelek föl benneteket?

- Nagyon jó lenne - mondta ő.

Kinyitottam a számat, hogy azt mondjam: nem - aztán becsuktam. A vékony pléd nem nagyon védte Stephent a hideg ellen, és a srác néhány sérülésért azért szerezte, mert megmentette az életem. Igazán idecsoroghattam a kocsival."
[3. kötet / 85. oldal]



"A golyóálló üveget nem arra tervezték, hogy a vámpíroknak is ellenálljon. Talás írásban javasolhatnám a gyártónak az ilyen irányú fejlesztést."
[3. kötet / 176. oldal]



"Láttam már lángszórót használni, amikor ilyen volt a hangja. Sima volt és nyugodt, akár a pokolba vezető út."

[3. kötet / 191-192. oldal]



"Itt soha nem lehetett meleg, de igazán hideg sem. Az őseink ezért éltek barlangokban. Egész évben légkondi."

[3. kötet / 258. oldal]



"Megbámultam magam a tükörben. A fekete hálóingben sápadtnak látszott a bőröm, a hajam hosszú és fekete volt, illet a hálóinghez. Felkacagtam. Illettem a berendezéshez. Illettem a rohadt berendezéshez."
[3. kötet / 282. oldal]



"Rámeredtem Jean-Claude-ra, aki még mindig az ágy sarkában kuporgott. Imádnivalóan nézett ki, és ha lett volna nálam pisztoly, ott a helyszínen agyonlövöm."
[3. kötet / 284. oldal]

"Az épületek közé sikátor ékelődött. Úgy nézett ki, mint a "rablógyilkosusz amerikánusz" természetes élőhelye."
[4. kötet / 14. oldal]



"Ne akarj önként ujjat húzni a vámpírokkal. Kisebb lesz tőle a várható élettartamod."
[4. kötet / 30. oldal]



"A zsaru rám szegezte a fegyverét. Minden erőmre szükségem volt, hogy ne rántsam elő az enyémet. Pedig ez a seggfej mindent elkövetett. Nincs az a pénz, hogy odaadjam neki. Ha mégis lelő, kurvára mérges leszek."
[4. kötet / 45. oldal]



"Irving leplezetlenül megcsodálhatta a pisztolytáskámat, benne a stukkerral.

- Azt hittem, ma este randevúra mész, Blake.

- Randevúm is volt.

- Jó kis randevú lehetett.

- Egy lány soha nem lehet elég óvatos."

[4. kötet / 70. oldal]



"Nem kívántam reagálni. Minek vitázni, ha úgyis nyerésre állok?"

[4. kötet / 87. oldal]



"Ne provokáljon túl nyíltan, Miss Blake. Árt az egészségnek."
[4. kötet / 87. oldal]



"Nem akartam az egyetlen nem-alatváltó lenni a teremben, ha zabálni kezdenek. Az nem tűnt túl egészséges dolognak."
[4. kötet / 98. oldal]



"Láthatólag nem vágyott arra, hogy letapizzon vagy megegyen. Örömteli változás."
[4. kötet / 104. oldal]



"Igazság szerint furdalt a kiváncsiság. Persze inkább a kiváncsiság, mint két hatalmas szemfog."
[4. kötet / 107. oldal]



"És ki máshoz fordulhatnának a lunárisan hátrányos helyzetűek segítségért? Hát persze, hogy a kedves helyi halottkeltőhöz."
[4. kötet / 108. oldal]



"Minden évben komoly fejtörést okozott, hogy mit vegyek karácsonyra Judithnak, a mostohaanyámnak... Ő azt akarja, hogy én legyek a tökéletes, nőies leánygyermek, én pedig arra vágyom, hogy ő legyen a halott anyám."
[4. kötet / 112. oldal]



" - Ugye az én steakem nem véres?

- Dehogyis. Te mindent úgy szeretsz, ha az nagyon halott.

- Ha-ha."

[4. kötet / 144. oldal]



"Az ajtón hatalmas tábla hirdette: "Belépés csak kereszt, feszület, illetve egyéb szent tárgy nélkül." Belöktem az ajtót, és továbbmentem. A keresztem ott lógott a nyakamon. Majd a kihűlt, halottmerev kezemből kifeszegethetik, ha akarják."
[4. kötet / 200. oldal]



"Jean-Claude felnevetett. A nevetése még ebben a helyzetben is úgy simította végig a bőrömet, akár a bársony. Egy jó kedélyű pszichopata."
[4. kötet / 213. oldal]



"Tökéletes volt, ahogy ott ült a kanapén. Illett a berendezéshez. A rohadt életbe. Muszáj lesz új bútort vennem. Színeset."
[4. kötet / 265. oldal]



"Csinos kis keretbe foglaltattam a hattyúbőrt. A nappaliban lóg. Jól illik a kanapéhoz."
[4. kötet / 354. oldal]